Tudományos Diákköri Konferencia 2018

A Tanszék TDK felelőse: Dr. Bakonyi Dániel

Tanszéki témajavaslatok, felvetések

Természetesen a hallgatók által is indítványozható bármilyen téma.
Az érdeklődő hallgatónak javasoljuk, hogy keresse fel kedvenc oktatóját.
Bármilyen kérdésükkel fordulhatnak a TDK felelőshöz: dbakonyi@epsz.bme.hu

ÚJ Tanszékközi témakiírás !

Fabeton öszvérfödémek alkalmazhatóságának korlátai

Társtémavezetők: Dobszay Gergely, Sipos András

Téma leírása: A fabeton öszvérfödémek (ökológiai, kivitelezési...stb.) előnyei széles körben közismertek. Ugyanakkor a felhasznált anyagok előnyein túl azok hátrányait is egyesítik. A TDK dolgozat célja, hogy épületszerkezettani és tartószerkezeti szempontok, azaz tűzvédelem, akusztika, lengési és alakváltozási korlátok alapján ajánlást fogalmazzon meg fa gerenda - vasbeton lemez kialakítású öszvérfödémek hasznos funkció szerinti maximális fesztávolságára és az ahhoz rendelhető szerkezeti kialakításra. Kiknek javasolt:
• Legalább harmadéves hallgatóknak.
• Némi programozás és/vagy végeselemes analízis.
• Laborkísérletek.
Irodalom (izelítő a téma szakirodalmából)
[1] Analysis of a Compsite Timber-Concrete Structures According to The Limit States. Journal of Architecture and Civil Engineering 2(2):169-184, 2001.
[2] Design of Timber-Concrete Composite Floors for Fire Resistance, Journal of Structural Fire Engineering 2(3):31-42, 2011.
[3] Feasibility of timber-concrete composite road bridges with under-deck stay cables, 39th International IABSE Symposium, 2017.

Dr. Dobszay Gergely - Dr. Bakonyi Dániel:

1. Kőzetgyapot hőszigetelések élettartamának kísérleti vizsgálata időszakos kondenzáció mellett

• Sok épületszerkezet típus használ kőzetgyapot hőszigeteléseket ahol a legtöbb esetben a rövid idejű, de sokszor ismétlődő kondenzációs jelenségek olykor elkerülhetetlenek (vakolt homlokzatok, lapostetők, stb.). Ez a hővezetési tényezőn túl az anyag élettartamát is negatívan érintheti.
• A TDK során a jelenség vizsgálatához egyedi mérőeszközt kell építeni
• A berendezés segítségével a próbatestek kondenzációs és kiszáradási ciklusoknak tehetők ki, és az ennek hatására bekövetkező változások vizsgálhatóak (esetleges tömeg- és szilárdságvesztés, hővezetési tényező romlása)
• A vizsgálati eredmények és valós szerkezetek higrotermikus szimulációjának eredményeinek összevetésével elemezhető a jelenség a szerkezetek várható élettartamában betöltött szerepe
• Kétkezi munka, kísérletezés, legalább kétfős team számára javasolt téma
• Más kari társkonzulens bevonásával

2. Felhő alapú (online) mérnöki számítások (numerikus szimulációk) lehetőségei az épületfizikai / épületszerkezettani tervezésben

• A hagyományos és felhő alapú megoldások összehasonlítása a mérnöki szimulációk terén
• State of the art: Meglévő eszközök összegyűjtése, katalogizálása, értékelése
• Demonstráció néhány ingyenes program segítségével
• Egy dedikált épületfizikai / épületszerkezettani tervezési platform lehetőségei

3. Egy épületfizikai / épületszerkezettani \"programnyelv\" lehetőségei

• Épületszerkezettani és épületfizikai adatok tárolása BIM modellekben
• Az IFC standard lehetséges kiterjesztése
• Kiterjesztett adattartalmú BIM modellek használata épületfizikai és épületszerkezettani tervezésnél
• Esetleg más tanszéki és külföldi társkonzulens bevonásával

4. \"Átmeneti terek\" építészete és műszaki tartalma

• \"Tornác, pitvar, árkád, agóra, erkély, loggia, patio, átrium, terasz, stb.\"
• Építészeti példái, építészettörténeti motívum vagy funkcionális tér?
• Épületfizikai működése? komfort-előnyök, a mérhetőség problémája?
• A hallgató által választott építész társkonzulenssel közösen is választható

5. Az építészeti formálás eszközeinek szerkezeti tartalma

• Világépítészeti és hazai trendek és részletképzések háttere
• A hagyományos szerkesztési elvek és az innováció határterülete
• Más tanszéki építész társkonzulenssel közösen is lehetséges

6. Épületszerkezeti feladatok mechanikai modellezése

• Hőfeszültség-halmozódás, hőmozgás, alakváltozás,
• Látszóbeton burkolatú tető esélyei
• Sziltan és/vagy Épanyag tanszéki társkonzulenssel közösen
• Alkotóheti workshop is szervezhető a témára

7. Fázisváltó (PCM) vakolatok működésének vizsgálata és szemléltetése

• A K-épületben megvalósuló mintafal hatásának mérése a lokális termikus komfortra
• A PCM vakolatok méretezésének lehetőségei
• Egy szemléltető mérés tervezése, megvalósítása és kiértékelése

8. Kísérlet épületszerkezetek statisztikai kárelemzésére

• Mi miért megy tönkre, mitől függ, hogyan lehet előre megbecsülni
• Tanszéki szakvélemények és fotóarchívumok felhasználásával

9. 3D nyomtatott épületszerkezetek esélyei?

Dr. Takács Lajos Gábor

1. Korszerű üvegszerkezetek tűzvédelmi kérdései és fejlesztési irányai

Üvegek viselkedése magas hőmérsékleti hatások mellett. Tűzgátló üvegek változatai, alkalmazási lehetőségek. Üvegszerkezetek tűzállóságának biztosítása vízhűtéssel. Fejlesztési irányok (tűzgátló üvegfödémek, keret nélküli tűzgátló szerkezetek, függönyfalak tűzvédelme stb).

2. Franciaerkélyek tűzvédelmi kérdései

Homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálatok Magyarországon és Európában. Franciaerkélyes homlokzatok tűzeseti viselkedése. Franciaerkélyek homlokzati tűzterjedés elleni védelmére fejlesztett tűzgátló szerkezetek (parapetüvegek) és igazolási módjaik.

3. Vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései

Homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálatok Magyarországon és Európában. Vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek megfelelősége (ETAG 004, MÉSZ irányelvek). Tűzvédelmi kérdések: hazai és nemzetközi vizsgálatok eredményei, az eredmények korlátai és kiterjesztési lehetőségei. A hőszigetelés vastagság növelésének és az ablakok elhelyezésének tűzvédelmi vonatkozásai.

4. Környezetbarát építőanyagok felhasználásának tűzvédelmi vonatkozásai

Szalmabála, vályog, nád, növényi alapú hőszigetelések és bontott anyagok tűzvédelmi jellemzői (akár egy anyagra vagy anyagcsaládra koncentrálva). Alapvető tűzvédelmi követelmények teljesítésének lehetőségei. Hagyományos vagy természetes, egyedi, vagy az építkezés helyén gyártott építési termékek tűzvédelmi teljesítményeinek igazolási módja. Környezetbarát építőanyagok tűzvédelmi megfelelőségét célzó fejlesztések.

Dr. Becker Gábor

1. Eklektikus épületeink ablakszerkezetei

• Nagyvárosaink belső magja értékes épületállományának meghatározó része eklektikus épületekből áll, homlokzataik hangsúlyos elemei az ablakaik. Ezek átfogó felújításának feltétele szerkezeti és megjelenésbeli típusaik számbavétele. Ennek keretében a vállalkozó hallgatónak fel kellene mérni/becsülni az építés kora, helyszíne, az épület igényszintje valamint az ablak szerkezete és megjelenése alapján ezeket az értékes ablakokat. A témával foglalkozó érdeklődési körének megfelelősen a hangsúlyt a kérdéskör különböző aspektusaira helyezheti.
• A kutatási munkát építészettörténeti szempontból társkonzulensként Dr. Kalmár Miklós segíti. A számukra értékelhető információkat tartalmazó TDK dolgozatokat a Hofstadter Kft. anyagilag is jutalmazza.

2. Fázisváltó anyagok épületszerkezetekben való alkalmazási lehetőségei

Pataky Rita:

1. Zöldhomlokzatok, mint környezettudatos szerkezet - életciklus elemzés és beilleszthetőség a környezettudatos minősítési rendszerekbe

2. Zöldhomlokzatok támszerkezetei és kiegészítő szerkezetei hőhídmentes rögzítési lehetőségei új és meglévő épületek esetén

3. Zöldhomlokzatok és statika – a növényzet okozta többletterhek és azok kezelése – lehetséges társkonzulens bevonása

4. Növényzet és magasház – milyen kialakítási lehetőségek képzelhetők el magasházak esetén, milyen kihívásoknak kell megfelelni, gyökértartó közeget tartó elemek szerkezeti megoldásai

5. A városi hősziget jelenség hatásainak csökkentése építészeti eszközökkel (meglévő épületek, új épületek esetén, egyéb építészeti lehetőségek) – lehetséges társkonzulens bevonása

6. Van-e valódi, reális lehetőség a belső városrészekben a zöld infrastruktúra növelésére és ezzel a városi klíma kedvezőbbé tételére (Kapcsolódva Budapest klímastratégiájához) – lehetséges társkonzulens bevonása

7. A közel nulla energiaigényű és CO2 kibocsátású épületek szerkezeteinek kihívásai, nagy helyigényű térelhatároló szerkezete kontra különleges szerkezetek; helyszíni bonyolult kialakítás, kontra előregyártás lehetősége – lehetséges társkonzulens bevonása

8. A közel nulla energiaigényű és CO2 kibocsátású épületek esetén a megújuló energia részarány biztosításának építészeti eszközei különböző épülettípusok és beépítési helyzetek esetén – lehetséges társkonzulens bevonása

9. A közel nulla energiaigényű és CO2 kibocsátású épületek környezettudatos anyagokkal, szerkezetekkel – lehetséges társkonzulens bevonása

10. Kidolgozható-e olyan módszer, mellyel a növényzet beilleszthető a megújuló energia részarányának biztosításához.? -lehetséges társkonzulens bevonása

11. Belső komfort befolyásolása tömör és üvegezett felületek arányával, árnyékolóval – Dr. Bakonyi Dániellel

12. Rendeltetés és csúszásgátlás, különösen vizes terek esetén

13. Üzemi-használati víz elleni védelem követelményei, kialakítási lehetőségei különböző rendeltetések és peremfeltételek esetén – lehetséges témaszűkítés is

14. Finombeton és textilbeton építészeti alkalmazásának lehetőségei - társkonzulenssel

Dr. Takács Lajos Gábor:

1. Korszerű üvegszerkezetek tűzvédelmi kérdései és fejlesztési irányai

2. Franciaerkélyek tűzvédelmi kérdései

3. Vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi kérdései

4. Környezetbarát építőanyagok felhasználásának tűzvédelmi vonatkozásai

Kapovits Géza:

1. Parafa hőszigetelések épületfizikai paraméterei, beépítési lehetőségei

• külsős konzulens: Vajda Blandina (www.parafa.net)

2. Belső téri szerkezetek, felületképzések páragazdálkodó rétegeinek vizsgálata

• társkonzulens: Bakonyi Dániel

3. Hibrid szigetelés?

• Mi van, ha egy szigetelési rendszerrel nem oldható meg az épület minden problémája,
ha különböző szigetelési rendszereket kell csatlakoztatni egymáshoz?
• Mit tudnak a különbözö rendszerek találkozási pontjai, mi a gyenge láncszem?
Kísérletező kedvűek számára ajánlott téma !

4. Utókristályosító adalékkal kezelt betonok munkahézagjainak vízzárósága

• társkonzulens: Dobszay Gergely, Épanyag Tsz.
• kiváltható-e a szigetelés vízzáró betonnal? Mindig? Mitől függ?
Kísérletező kedvűek számára ajánlott téma !

Nagy Attila (akusztika labor vezető):

1. Kis helyiségek teremakusztikai problémái és megoldásai

• A kis helyiségek (pl. hangfelvételi stúdiók, zeneszobák) akusztikáját jelentős mértékben befolyásolják a tér geometriájából adódó teremmódusok: ezek helyfüggő hangszínezést okoznak, ami kisfrekvencián (200 Hz alatt, azaz a mély hangok tartományában) érzékelhető és zavaró. A teremakusztikai viszonyok módosítására többféle akusztikai elem létezik, pl. lemez- és lyukrezonátorok, szélessávú hangelnyelők, diffúzorok. A kutatási téma célja egyszerű módszer kidolgozása kis helyiségek akusztikai problémáinak hatékony orvoslására az akusztikai elemek hatásának megismerése alapján. A témára jelentkező hallgató megismerkedhet a teremakusztika és a teremakusztikai méréstechnika alapjaival, a teremakusztikai burkolati elemek működésével, tervezési módszerekkel. Angol nyelv ismerete szükséges

2. A Stoczek menza teremakusztikai átalakítása

• Mindannyian ismerjük a Stoczek menzát: ebédidőben igen nagy a zaj, alig lehet beszélgetni, nem halljuk egymás szavát. Az épület és az étkező állapotát is ismerjük jól, sokat romlott az elmúlt években. Mind építészeti, mind akusztikai célból ideje lenne egy felújításnak.
• A TDK témára jelentkező hallgatók feladata a Stoczek menza teremakusztikai kialakításának megtervezése. A hallgatók elsajátíthatják a teremakusztikai alapjait a jelenségeket leíró összefüggésektől kezdve a teremakusztikai paraméterek sokaságán át a számítógépes modellezésig, betekintést nyerve a teremakusztikai felmérések és akusztikai mérőberendezések világába is.
• Megismerkedhetnek az akusztikai burkolatok hatásával, a legnagyobb akusztikai álmennyezeteket és falpaneleket gyártó cégek termékeivel és az egyedi, akusztikai elemek méretezésének elveivel is. A munka keretében vizsgálni fogjuk a Stoczek menza étkezőjében kialakuló zajszintet, az asztaloknál tapasztalható beszédérthetőséget, a helyiségre jellemző visszhangosságot (utózengési időt), és az akusztikai komfortot befolyásoló tényezőket. Számítógépes modellezés segítségével elemezni fogjuk az átalakítás belsőépítészeti tervvariációinak akusztikai hatásait, szem előtt tartva a menza egyéb célú felhasználási lehetőségeit is. A dolgozat eredményeként egy nem csak étkezési célra alkalmas, magas akusztikai komfortfokozatú, szerethető közösségi tér jön létre.

3. Állítólag… „ezoterikus” anyagok az akusztikában

• Számtalan olyan termék kapható a piacon, amely ígért hangszigetelési képessége vagy akusztikai hatása a fizikai törvények alapján túlzónak tűnik, nehezen hihető. Tudományos ismereteink hiányosak vagy valami nincs rendben a termékekhez nyújtott adatszolgáltatással?
• A kutatási feladat keretében különböző épületakusztikai termék, lépéshanggátláshoz, hangszigeteléshez és hangelnyeléshez ajánlott anyag teljesítményét vizsgáljuk, és kiderítjük, hogy az ezekről szóló hírek tévedésen, félreértésen alapuló legendák, vagy a valósak.
• A témára jelentkező hallgatók különböző zaj- és rezgéscsökkentő és hangszigetelő anyagot, ezek feltételezett működési mechanizmusait, valamint a minősítésükhöz használt mérési módszereket ismerhetik meg (úsztatórétegek dinamikai merevsége, lépéshangnyomásszint-csökkentő hatása, hangelnyelő anyagok hangelnyelési képességét, hangszigetelő lemezek hanggátlása, stb.). Járjunk együtt utána a városi legendáknak, mítoszoknak!

Mesterházy Beáta (akusztika labor):

1. Kereskedelmi forgalomban kapható laminált padlóburkolatok akusztikai minősége

A jelenleg forgalomban kapható laminált padlóburkolatok és hozzájuk árusított alátét lemezek megfelelő megoldást ígérnek a lépéshangszigetelési problémákra, amit a gyakorlat nem minden esetben igazol.
• Hogyan működnek a különböző padlóburkolatok lépéshangszigetelési szempontból?
• A forgalomban kapható különböző padló- és alátét típusok mennyire/hogyan befolyásolják a létrejövő akusztikai minőséget?
• A témára jelentkező hallgatók feladata, hogy feltérképezzék, rendszerezzék a kereskedelmi forgalomban kapható laminált padló- és alátét típusokat, rendszereket. A témavezető segítségével lehetőség nyílik, hogy kisméretű mintaelemeken laboratóriumban megvizsgálják az egyes rétegek, rétegrendi változatok akusztikai termékjellemzőit.

2. Barát vagy ellenség? - homlokzati falazatok hő- és hangszigetelése

A homlokzati falazatok esetében az egyik legjelentősebb követelmény és fejlesztési szempont a falazatok hőszigetelésének növelése. Kérdés, hogy ez milyen módon hat az akusztikai minőségre?
• Az egyes falazóelemekből készült homlokzati falazatok hogyan működnek hangszigetelési szempontból?
• Milyen akusztikai feladata van a homlokzati szerkezeteknek és hogyan lehet ezt tervezni?
• Vajon a hőszigetelő képesség növekedése hatással van-e a falazatok hangszigetelésére?
• Vajon a falazási technológia változása hogyan befolyásolja a falazat hangszigetelését?
• Hogyan lehet hő- és hangszigetelési szempontból is nagy szigetelőképességgel rendelkező homlokzati falszerkezetet kialakítani?

3. Könnyű vagy nehéz?

A szerelt falszerkezetek hangszigetelési termékjellemzői a termékkatalógusokban sokszor igen kedvezőek. A valóságban megépült szerkezetek azonban számos esetben mégsem biztosítják a megfelelő akusztikai szeparációt. A téma feldolgozása közben ezt a kérdéskört járjuk végig.
• Hogyan működnek a szerelt falszerkezetek hangszigetelési szempontból?
• Mi a különbség a „nehéz” és „könnyű” falszerkezetek akusztikai működése között?
• Vajon a szerkezeti csomópontok hogyan, és milyen mértékben befolyásolják a helyszínen létrejövő hangszigetelést?
• Hogyan lehet a szerelt falszerkezetek helyszíni hangszigetelését megtervezni?
• Az egyes kivitelezési hibák mennyire befolyásolják a létrejövő akusztikai minőséget?

Dr. Fülöp Zsuzsa:

1. Épületforma hatása az energiafelhasználásra

Heincz Dániel - Tiborczszeghi-Horváth Zoltán

1. Kortárs építészeti kérdések épületszerkezeti problémái, ezek valós modellezése

A kortárs építészet által használt építészeti motívumok újabb és újabb épületszerkezeti problémákat és megoldandó feladatot nyújtanak a szerkezettervezőknek. Ezek nagy többségére irányelvek és alkalmazási útmutatók használhatók, azonban különböző gyártók különböző anyagainak összeépítésére még nincs minden esetben válasz. Ezek a csomópontok és részlettervek hibalehetőségeit és megoldási válaszait keressük.

Felsoroltunk példákat, amik felkelhetik az érdeklődést (a teljesség igénye nélkül, bárki bármilyen témával megkereshet minket, ami érdekli):
• Magastető rétegrendek kivitelezési, hő és páratechnikai kérdései
• Lyukas rétegrendek probléma és javítási lehetőségei
• Vízszigetelések vonalvezetésének kérdései
• Padló és tetőösszefolyók, folyókák kivitelezési kérdései, azok problémaköre
• Burkolatrendszerek vízáteresztése, azok lehetőségei
• Ablakok beépítési kísérletei
• Homlokzati felületek folytonossági kérdése (vakolatok, különböző burkolatok összeépíthetősége)
• Polisztirol hőszigetelések vízfelvétele
• Erkélyek, loggiák, teraszok tervezési kérdései

2. Hazai utólagos tetőtérbeépítések épületszerkezeti értékelése

Magyarországon az utóbbi években egyre gyakoribb a meglévő, üres tetőterek beépítése. Ezek épületszerkezeti kérdéseit elemezzük és keresünk válaszokat a jövőben felmerülő problémákra, jogszabályi kötelezettségekre.

3. Látszóbeton és finombeton burkolatok lehetőségei

Látszóbeton, mint falfelület, padlóburkolat, tetőfedés, bútor… mi lehet még? Keressük a finombeton burkolatok kialakításának és használatának lehetőségeit.

Külső konzulens: Kovács Gábor (www.giacotti.com)

4. Mélyépítési szigetelések

Új anyagok, új technológiák, régi kivitelezés. Milyen lehetőségeket rejt a mély? Mi a különbség egy vízzáró vasbeton és egy teknőszigetelés között? Mikor melyiket alkalmazzuk és mi alapján döntünk? Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk válaszokat.

Dr. Kakasy László:

1. Teraszburkolatok és a vízelvezetés összefüggései

A ragasztott lapburkolatok (kerámia, kő) mellett nagy divatja van a különböző térkövekből, fából, vagy fát utánzó műanyagokból készített, burkolatoknak. Meg kellene vizsgálni, hogy a szigetelő alépítmény (egyenes vagy fordított rétegrend), valamint a burkolati felépítmény (ragasztott, vagy vízáteresztő rendszerű) között milyen összefüggések vannak külső, illetve belső vízelvezetésű teraszok esetében. Megépített példákat kellene elemezni, értékelni.

2. Vízáteresztő, lejtésmentes térburkolatok teraszokon

Vízáteresztő burkolati felépítményű teraszok esetében vonzó lehetőségnek látszik a lejtésmentes kialakítás, mivel a hézagokon keresztül a víz elfolyása megoldottnak látszik. Meg kellene vizsgálni, mely burkolatoknál (kő, beton, fa, műanyag, stb.), milyen hézagszélesség mellett tekinthető megoldottnak a felszíni vizek elvezetése. További vizsgálat tárgya: milyen felületi megmunkálással tehetők csúszással szemben kellően biztonságossá ezek a burkolatok.

Páricsy Zoltán:

1. KUK, avagy a Kádár-Kocka utólagos hőszigetelése vizsgálata

A háború utáni Magyarország egyik jellegzetes épülete az ún. Kádár-kocka. Ez a közel négyzet alaprajzú, rendszerint részben alápincézett, padlásteres lakóépület mára energetikailag elavult. Utólagos hőszigetelése mindennapi feladat.
Egy környezettudatos innováció keretében megvizsgálható, hogy ezen utólagos hőszigetelés milyen műszaki keretek között, hogyan használható, ha szalmából áll. Az épülettípus, a hőszigetelés anyaga és a kényszer adott. Azon műszaki megoldásokat keressük, melyek sokoldalú (pl. energetikai, tűzvédelmi, akusztikai) elemzést követően konkrét javaslatként értelmezhetők ezekre az esetekre.

Dr. Hunyadi Zoltán:

1. Meglévő épületek közel nulla energiaigényt célzó (homlokzat) felújítása

• Új épületek tervezése / építése esetén a közel nulla energiaigényű kialakításának módszerei ismertek.
• Meglévő épületek épületburkának hőveszteség korlátozására csak a tetőfödémek esetén nyílik egyszerű lehetőség.
• Az épületburok további felületeinek energiaveszteség korlátozó felújítása építészeti lehetőségeinek és peremfeltételeinek, illetve épületszerkezeti megoldásainak feltérképezése, különös tekintettel a homlokzati szerkezetekre.

2. Közel nulla energiaigényű épületek elérését segítő aktív, energia termelő berendezések alkalmazásának építészeti lehetőségei és épületszerkezeti megoldásai

• Az épületek hőveszteségének korlátozását biztosító építészeti és épületszerkezeti megoldások kidolgozottak,
• A különböző aktív, energia termelő berendezések áttekintése és az épületméret függvényében várható energia hozamának meghatározása
• Energiatermelő berendezések elhelyezésének, alkalmazási feltételeinek építész- és épületszerkezeti tervező kompetenciájába tartozó lehetőségei és megoldásai

3. Hangszigetelési előírások és akusztikai komfortérzet napjainkban

• Akusztikai komfortérzet értelmezése, megfogalmazása
• Hangszigetelési előírások alkalmazásának előfeltételei
• Az épület igényszintjének és hangszigetelési minőségének összhangja

4. A 19-20. század fordulóján épített oktatási épületek kialakításának és beszéd célú használatának összhangja

• A századforduló idején épült oktatási épületek típusainak áttekintése,
• A jellemző, a beszéd célú használattal összefüggő építészeti tulajdonságok, megoldások
• A beszédcélú használat kritériumai, a jellemző helyiségek értékelése
• A beszédérthetőség javítására felhasználható eszközök keresése, példa(k) kedvezőtlen tulajdonságú helyiség beszédérthetőségének javítására

Laczkovics János:

1. Rekonstrukciós beavatkozások akusztikai problémai (Nagy Attila akusztikai

laborvezetővel közösen)
Bár az emberek akusztikai igényei óriási szórást mutatnak, mégis egyre gyakrabban merülnek
fel hangszigetelési kérdések az összetett, átépítéssel járó épületrekonstrukcióknál éppúgy,
mint egyszerű lakásfelújítások esetén. Ugyanakkor a legtöbb érintett szerkezet, rétegrend
napjainkban már nem járatos, így nem minősített, és a rendelkezésre álló helyszíni mérések
száma is nagyon kevés – így pedig az átalakítások akusztikai tervezése meglehetősen nehéz
feladat, sokszor éppen ezért ki is kerülik. Nagy szükség volna pedig egy olyan
szempontrendszerre (szabályokra, irányelvekre, támpontokra), ami az építészek számára
kapaszkodó lehetne ezen a területen. A TDK keretében a felmerülő problémák rendszerezésén
túl helyszíni és laboratóriumi mérésekre is sor kerülhet.

2. Történeti szerkezetek és szerkezettervezési módszerek, mint ötletek és inspirációk a

mai tervezési gyakorlatban (hallgatói igénytől vagy konkrét témától függően akár
társkonzulenssel is)
A történeti szerkezetek megismerése nem csak azért lehet fontos, mert a felújítások,
rekonstrukciók során lépten-nyomon találkozhatunk velük. Jobban megismerve és megértve
elődeink szerkezeteit, ill. szerkezettervezési logikáját rádöbbenhetünk, hogy egyrészt szinte
semmi sem új a nap alatt (pl. a kútalapozást már az óegyiptomiak is ismerték, és Hauszmann
is tervezett fűtött ereszt), másrészt pedig kiváló ötleteket kaphatunk mai problémák
megoldására is.

3. Lakásfelújítások szerkezeti kérdései és „meglepetései”

A lakások, ill. családi házak felújítása, belső átalakítása a legtöbb esetben mindenféle
engedély nélkül, szabadon végezhető építési tevékenység. Sokszor épp emiatt mérnöki
közreműködés nélkül valósulnak meg, holott ez számtalan veszélyforrást rejt magában.
Általában senki nem gondol arra, hogy az elbontásra ítélt válaszfalaknak vagy használaton
kívüli kéményeknek teherhordó szerepük is lehet, hogy a falakban komoly üregek lehetnek,
hogy a gépészeti szerelés döntő fontosságú szerkezeteket tehet tönkre, hogy az ablakcsere
akár életveszélyes is lehet, stb. És akkor még nem beszéltünk pl. a páratechnikai vagy
akusztikai kérdésekről, melyek leggyakrabban fel sem merülnek. Érdemes tehát ezeket a
témákat kicsit alaposabban körüljárni.

Németh Csaba - Dobszay Gergely:

1. Kortárs építészeti alkotások épületszerkezeti kritikai elemzése

Kellő számú jelentkező esetlén akár önálló szekcióként

Önálló szekciók lehetősége

(kellő számú team jelentkezése esetén)
A szekció vezető tanszéki felelős kijelölése a jelentkezések alapján történik

1. Ipari kapcsolatokon alapuló kutatások

(együttműködés anyaggyártókkal, rendszerforgalmazóval, state-of-the-Art, újdonságok, trendek, problémakörök, lehetőségek)

2. Kortárs építészeti alkotások épületszerkezeti elemzése

(egy építész tervező és egy tanszéki kolléga közös témavezetésével)

3. Digitális segédeszközök a mai épületszerkezeti tervezésben

(helyzetkép, mintaalkalmazások kipróbálása, tapasztalatok általánosításának lehetőségei)

4. Árnyékolástechnika és napvédelem

korunk építészeti és lpületszerkezeti tendenciái, ezek épületfizikai értékelése, tények és érvek, megszokások és a valóság, lehetőségek, reális célok.

5. Egy jó munkaebéd a Stoczek menzán

A Stoczek menza belsőépítészeti átalakításának építészeti és teremakusztikai tervezése. Az Akusztika Labor munkatársainak segítségével, gyártói partnerek és valamelyik tervezési tanszék bevonásával. Pályázat formájában is szervezhető. Sikeres pályázatok esetén a megépítés lehetősége is elképzelhető.

6. Kis lakóház mintaterve (pályázati formában)

A mintaterv, az valami más: racionális, bármely országrészben megépíthető, gazdaságos, könnyen adaptálható, flexibilis, minden létező előírásnak megfelel, és még építészetileg is igényes. Legalább olyan nehéz tervezési feladat, mint egy egyedi terv. A tervezési tanszékek bevonásával.